43/1999. (XI. 26.) BM rendelet
a közterület-felügyelői intézkedések végrehajtásának módjáról és eszközeiről
A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 29. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Kftv. 1. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján létrehozott közterület-felügyelet, illetőleg a közterület-felügyelő (a továbbiakban: felügyelő) eljárására.
(2) A felügyelő a nem magyar állampolgár ügyében is e rendelet szerint jár el, kivéve, ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik.
2. § (1) A felügyelő a hozzáfordulónak felvilágosítást ad, továbbá tőle elvárható segítséget nyújt.
(2) A felügyelő a tőle kért felvilágosításra szakszerűen, közérthetően köteles válaszolni.
(3) A felügyelő úgy nyújt segítséget, hogy az lehetőleg ne akadályozza meg egyéb szolgálati feladatai ellátását.
3. § (1) A felügyelői intézkedést a napszaknak megfelelő köszönéssel, a személy nemének és életkorának megfelelő megszólítással és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. Az intézkedés foganatosítása során az elérni kívánt célt egyértelműen kell megfogalmazni. Az intézkedés során alkalmazott felszólításból, figyelmeztetésből a cselekmény jogsértő jellegének abbahagyására, illetve a távozásra történő felhívásnak ki kell tűnnie.
(2) A felügyelői intézkedés során körültekintően kell eljárni. Lehetőleg meg kell előzni, hogy a felügyelőt megtámadják, figyelmét az intézkedéstől elvonják.
(3) Több, egy időben szükséges intézkedés közül először a jogszabályok alapján súlyosabbnak minősülő, illetve a körülmények szerint súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.
(4) A felügyelő a szolgálat befejezésekor - a munkáltató által meghatározottak szerint - írásos jelentést készít a végrehajtott intézkedésekről.
4. § (1) Az igazoltatás során a felügyelő elkéri az igazoltatott személyazonosító igazolványát vagy egyéb, a személyazonosság igazolására alkalmas okmányát. Ha az okmány valódisága kétséges, a felügyelő ellenőrző kérdéseket tehet fel. Felszólíthatja az igazoltatott személyt adatainak bemondására. A bemondott adatokat az okmányban foglaltakkal összehasonlítja.
(2) Az igazoltatás során meg kell állapítani a személy azonosságát, és rögzíteni kell annak a személynek, járműnek az adatait, akinél, amelynél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges.
(3) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában katona által elkövetett szabálysértés esetén a felügyelő a személyazonosság megállapítása után a katonákra vonatkozó rendelkezések alapján jár el. Katona által elkövetett szabálysértés esetén a felügyelő a rendészeti szolgálattól segítséget kérhet.
5. § (1) A felügyelő kizárólag a Kftv. 14. §-ában, a 15. § (2) és (3) bekezdésében, a 16. §-ában és a 21. §-ában meghatározott esetekben jogosult a személyt vagy a járművet feltartóztatni. Amennyiben az érintett kifogásolja a feltartóztatást, adatait [Kftv. 10. § (1) bekezdése] és a feltartóztatás okát a felügyelőnek rögzíteni kell. Katona által vezetett jármű esetén a felügyelő a 4. § (3) bekezdése szerint jár el.
(2) A feltartóztatást meg kell szüntetni, ha az intézkedés elérte célját és további intézkedésre nincs szükség.
6. § A felügyelő - jogszabályokban meghatározott esetekben és keretek között - szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírság kiszabására jogosult. A helyszíni bírságolás során külön jogszabály szerint kell eljárni.
7. § (1) A Kftv. 15. § (3) bekezdésében, illetve a 16. §-ában meghatározott feltételek alapján foganatosított előállítás esetén az érintett személlyel közölni kell az előállítás indokát, továbbá azt, hogy ellenszegülés esetén az előállítást a rendőrség foganatosítja.
(2) Az előállítás az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatóság által azonnal lefolytatott tárgyalás befejezéséig, illetve a legközelebbi rendőri szerv elé állításig tart.
8. § A felügyelő szabálysértés észlelése esetén az eljárás alá vont ismert személy adatainak feltüntetésével feljelentést tehet, ha a szabálysértés miatt helyszíni bírság nem szabható ki, továbbá, ha a cél a helyszíni bírságolással nem érhető el, valamint, ha az eljárás alá vont a szabálysértés elkövetését nem ismeri el, illetve a kiszabott helyszíni bírság megfizetéséhez a felajánlott postai befizető lap átvételét megtagadja. E körülményekre a feljelentésben utalni kell.
9. § (1) A Kftv. 18. §-a alapján visszatartott dologról a felügyelő átvételi elismervényt állít ki. Az átvételi elismervény tartalmazza a közterület-felügyelet hivatalos megnevezését, címét, az eljáró felügyelő nevét, a felügyelői jelvény egyedi azonosító számát, a dolog visszatartásával érintett személy adatait, a visszatartott dolog megnevezését, darabszámát, egyéb jellemzőit, a visszatartás okát, az intézkedés időpontját, a felügyelő és az érintett személy aláírását.
(2) Az átvételi elismervény egy példányát át kell adni annak a személynek, akitől a dolgot a felügyelő visszatartja, egy példányát mellékelni kell a feljelentéshez.
(3) Amennyiben az érintett személy az átvételi elismervény aláírását, illetve átvételét megtagadja, ezt a felügyelő az elismervényen feltünteti és a záradékot a járőrtárssal (segítővel) együtt aláírja.
10. §
11. § A jármű feltartóztatása során a felügyelőnek a közlekedésrendészeti szabályok figyelembevétele mellett úgy kell intézkednie, hogy a folyamatos közlekedést a szükségesnél tovább ne akadályozza a feltartóztatott jármű.
12. § (1) A felügyelő a nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők (1977. évi 22. tvr.-rel kihirdetett egyezmény 1. Cikk szerint) esetében a rájuk vonatkozó külön szabályok (1965. évi 22. tvr.-rel kihirdetett egyezmény 1. és 31. Cikk) szerint jár el.
(2) Országgyűlési képviselőt, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és általános helyettesét, az adatvédelmi biztost, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, valamint az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként igazolt személyt külön jogszabályban meghatározott mentelmi jog illeti meg.
(3) A hivatásos bíró és a bírósági ülnök, az alkotmánybíró, az ügyész, az ügyészségi nyomozó, titkár és fogalmazó mentelmi jogát külön jogszabály határozza meg.
13. § A felügyelő - feladatkörében eljárva - a szabálysértést elkövető, mentességet élvező személyt igazoltathatja, személyazonosságát és ennek során mentességét megállapítja. Ezután a mentességgel rendelkező személy ellen további intézkedést nem tesz, azonban a tényállást rögzíti, és tettenérés esetén feljelentést tehet.
14. § Amennyiben a 12. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott személy lemond a mentelmi jogáról, vele szemben a felügyelő az általános szabályok szerint jár el. A lemondó nyilatkozatot a felügyelő helyszíni jegyzőkönyvbe foglalja. A helyszíni jegyzőkönyvet a nyilatkozó személy mellett a felügyelő és a járőrtárs (segítő) is aláírja.
15. § Testi erőt - a Kftv. 24. § (1) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén - akkor lehet alkalmazni, ha a felügyelői erőfölény vagy az intézkedés alá vont személy magatartása azt elégséges eszközzé teszi, és magatartása alapján súlyosabb eszköz alkalmazása nem indokolt. A testi erő alkalmazása során felhasználhatóak önvédelmi fogások is.
16. § (1) Könnygázszóró palackot csak akkor lehet alkalmazni, ha a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenállás megtöréséhez a testi erő nem elegendő.
(2) A felügyelő az intézkedés megkezdésekor, amennyiben a körülmények megkívánják, a könnygázszóró palackot helyezze készenlétbe, és készüljön fel az ellenszegülés megtörésére.
(3) A könnygázszóró palackot csak a kívánt hatás eléréséhez szükséges ideig szabad használni, az ellenszegülés megszűnte utáni alkalmazás tilos.
17. § (1) Szolgálati kutyát csak a kutyavezetésre kioktatott felügyelő, a Kftv. 24. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben és módon alkalmazhat. A felügyelő kutyavezetésre való kioktatásáról - külön jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező szakember, illetve szervezet bevonásával - a munkáltató gondoskodik.
(2) A felügyelő kiképzett, egészséges, ápolt és jó erőnlétű, a külön jogszabályban meghatározott minősítési feltételeknek megfelelő kutyával láthat el szolgálatot.
18. § (1) A testi erő és a könnygázszóró palack alkalmazása során ellenszegülésnek kell tekinteni azt a célzatos tevékenységet, mulasztást vagy fizikai erőkifejtéssel járó tevékenységet, amely a felügyelőt jogszerű intézkedésének megkezdésében, folytatásában vagy befejezésében akadályozza.
(2) A testi erő, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya alkalmazását - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzze meg:
a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás;
b) figyelmeztetés, hogy testi erő, könnygázszóró palack vagy szolgálati kutya alkalmazása következik.
(3) Előzetes figyelmeztetés nélkül a testi erő, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya csak akkor alkalmazható, ha a késedelem miatt a felügyelő jogszerű intézkedése meghiúsulna.
19. § A testi erő, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya alkalmazásáról a felügyelőnek írásos jelentést kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell az eljáró felügyelő személyi adatait; a munkáltató megnevezését, címét; az esemény helyét, idejét, leírását; az intézkedéssel érintett személy adatait, amennyiben azt a felügyelő megállapította: a tanúk személyi adatait, a bizonyítékok felsorolását.
20. § (1) A felügyelői járőrszolgálat a közterület-ellenőrzés általános formája. A járőrszolgálat során egy vagy több felügyelő együttesen, előre meghatározott útvonalon látja el feladatát.
(2) Járőrszolgálatra a felügyelőt lehetőleg járőrtárssal vagy segítővel kell vezényelni.
(3) A felügyelő járőrtársként beosztható rendvédelmi szerv tagja mellé. A vegyes összetételű járőrszolgálatban részt vevő felügyelő intézkedési jogára a közterület-felügyeletre vonatkozó törvény szabályai az irányadók.
21. § (1) Őrszolgálatban a felügyelő az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.
(2) A felügyelői őrszolgálatot mozgóőr vagy objektumőr látja el.
22. § (1) A mozgóőr a számára kijelölt mozgási körzetben egy adott ponthoz meghatározott időközönként rendszeresen visszatérve látja el szolgálatát. Mozgási körzetét a felügyelet vezetője jelöli ki a feladat jellege szerint.
(2) Az objektumőr a képviselő-testület által meghatározott létesítményhez tartozó, a felügyeletvezető által meghatározott körzetben végzi feladatát.
23. § (1)-(2)
(3) A könnygázszóró palack nyilvántartásának, tárolásának, kiadásának és visszavételének rendjét a közterület-felügyelet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
24. § Ez a rendelet 2000. január 1. napján lép hatályba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése