Ha megszívatnánk...

...a velünk szemben vélhetően túlzott bírsággal, adabszurdum lenéző, negatív magatartással fellépő felügyelőt, akkor próbáljunk meg a tetthelyről úgy odébb menni a járművel, hogy ezzel a cselekménnyel a közlekedés rendjét nem borítjuk fel, nem okozunk balesetveszélyes helyzetet, nem veszélyeztetünk emberéletet, más személy testi épségét.

Én pl. a vasútállomás előtti szakasz (30 perc várakozási idő, ha a szélvédő mögött jól láthatóan elhelyeztünk egy játékórát, melyen beállítottuk a várakozás megkezdésének időpontját) végén parkoltam, onnét mentem odébb 10 métert -miután az eljárásban több hibát vétett-. A felügyelő a csekkírás közben át akart esni a járdáról az autóm elé, de ezt az oszlopnak támasztott kerékpár megakadályozta, így csak annyit tudott tenni, hogy az autóm elejére rácsapott a csekkfüzettel együtt, majd kiabált mindenféle átkot és szitkot.
Nos, vagy elfogadjuk hogy rendőrt hívjon, vagy mi hívunk rendőrt. Mindenképpen jegyzőkönyvbe kell mondani, hogy vélhetően öngyilkossági szándékkal akart az autó elé ugrani. Indokolás képpen lehet hivatkozni az ezt megelőzően tanusított viselkedésére -zavart, téblábol, beszél hülyeségeket pl-, valamint esetemben ugye ő a járdán tartózkodott, nem az úttesten, pláne nem az autóm előtt.
Egyébként a verbális adok-kapok úgy zárult, hogy sokadjára megfenyegetett azzal, hogy rendőrt hív. Közöltem vele nyíltan és egyenesen, hogy hívjon rendőrt, én pedig a rendőr előtt verem szájba, hogy legyen indoka is feljelentést tenni ellenem.
Apropó, amiket és ahogyan mondott, azt szerintem nem oktatják, illetve sem a tevékenységét szabályozó törvényben, sem pedig a BM rendeletben -mely ugyancsak a tevékenységének egy részét szabályozza- nem találtam.

ki kell várni, ha tetszik provokálni azt, hogy hibázzon, de mindezt csak úgy, hogy kétlábon járó kresz gyűjtemények vagyunk, ellenkező esetben hamar vége szakad a beszélgetésnek.
Fontos, hogy irányítsuk mi a kommunikációt, próbáljunk fogást találni a felügyelőn, az intézkedésen, az eljárásban és a legfontosabb, hogy az ő szakmai felkészültségében! (lásd szerinte a kerékpár nem jármű, a zöld területre pedig gépjárművel nem állunk fel)

Ha a leírtak része vagy egésze megvalósul, ragaszkodni kell a felfüggesztéséhez, ha megvalósul a jármű elé ugrás vagy ennek kísérlete, akkor a vélhető öngyilkossági szándékhoz is, így nagy eséllyel mentőt hívnak hozzá, akik majd ellátják szellemi állapotát.

Összefoglaló jelleggel annyit javaslok, amennyiben a bírság nem haladja meg az ötezer Ft-ot, hagyjuk végezni a dolgát. Ellenkező esetben válasszuk a feljelentés lehetőséget, ugyanis a rendőrhatóság által lefolytatott eljárás három féle módon végződhet:
1. helyben hagyja a felügyelő által kiszabni kívánt bírság összegét -nem jellemző-
2. csökkenti -esetenként nem is akármennyivel- a felügyelő által kiszabni kívánt bírságot -ez a jellemző-
3. ritkább esetben magasabb összegű a büntetés

Én hogy jöttem ki belőle?
Hála az égnek annyi hibát vétett az egész eljárásban, hogy ezt mind felhasználtam ellene, az utána készített közel 400 db fotóval együtt. Nekem kinézett 150.000 Ft bírság, mert közlekedési szabályok kisebb fokú megszegése, valamint a legsúlyosabb, hogy igazolás megtagadása.
A rendőrhatóság az eljárás lefolytatása közben tájékoztatott, hogy mivel a felügyelő az intézkedést részben szabálytalanul kezdte meg -nem villantott szolgálati igazolványt- illetve több hibát vétett -kioktató lenéző stílus, helytelen magatartás-, így a felügyelő által kiszabni kívánt 10.000 Ft bírság, illetve a feljelentés kapcsán nekem kinéző 150.000 Ft helyett -némi utólagos ráhatással ugyan, de- 5.000 Ft-ból úsztam meg a kalandot.
Természetesen ha bíróság elé viszem az ügyet -mert a lehetőség a feljelentés után adott- akkor viszont nincs bírság, mert ezek a jóképességűek folyamatosan veszítik el a pereket az állampolgárokkal szemben.
Nekem ennyi időm nincs, nem is volt akkor sem. A leckét viszont meg kellett adni nekik, ami sikerült is.

Bírság elhárításhoz alapvetően szükséges!

Kivonat a 1999. évi LXIII. törvény II. fejezetéből:

5. § A felügyelő az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát hatósági szolgálati igazolvánnyal vagy egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a felügyelő arcfényképét, nevét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a felügyelői jelvény sorszámát.

(ezt egyébként átlépik, szándékosan nem teszik. ezért úgy kell hozzájuk állni -amíg a formaruha+jelvény+szolgálati igazolvány trió nem látható azonos időben- hogy egy kék ruhába öltözött bohóc magát valamilyen hatóságnak képzelve próbál igazoltatni és büntetni. Fontos! Ha önként nem mutatja meg, mi ugyan felkérhetjük rá, de ne tegyük, így ezzel a lépéssel az eljárás elindul a kuka felé)

Példának okáért nekem még egyik sem köszönt, a velem szemben lefolytatni kívánt eljárást pedig nem úgy kezdte meg, ahogy az neki elő van írva. Tehát amilyen az adjon Isten, olyan lesz a fogadj Isten is.



1999. évi LXIII. törvény

43/1999. (XI. 26.) BM rendelet

a közterület-felügyelői intézkedések végrehajtásának módjáról és eszközeiről

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 29. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Kftv. 1. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján létrehozott közterület-felügyelet, illetőleg a közterület-felügyelő (a továbbiakban: felügyelő) eljárására.

(2) A felügyelő a nem magyar állampolgár ügyében is e rendelet szerint jár el, kivéve, ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik.

2. § (1) A felügyelő a hozzáfordulónak felvilágosítást ad, továbbá tőle elvárható segítséget nyújt.

(2) A felügyelő a tőle kért felvilágosításra szakszerűen, közérthetően köteles válaszolni.

(3) A felügyelő úgy nyújt segítséget, hogy az lehetőleg ne akadályozza meg egyéb szolgálati feladatai ellátását.

3. § (1) A felügyelői intézkedést a napszaknak megfelelő köszönéssel, a személy nemének és életkorának megfelelő megszólítással és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. Az intézkedés foganatosítása során az elérni kívánt célt egyértelműen kell megfogalmazni. Az intézkedés során alkalmazott felszólításból, figyelmeztetésből a cselekmény jogsértő jellegének abbahagyására, illetve a távozásra történő felhívásnak ki kell tűnnie.

(2) A felügyelői intézkedés során körültekintően kell eljárni. Lehetőleg meg kell előzni, hogy a felügyelőt megtámadják, figyelmét az intézkedéstől elvonják.

(3) Több, egy időben szükséges intézkedés közül először a jogszabályok alapján súlyosabbnak minősülő, illetve a körülmények szerint súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.

(4) A felügyelő a szolgálat befejezésekor - a munkáltató által meghatározottak szerint - írásos jelentést készít a végrehajtott intézkedésekről.

4. § (1) Az igazoltatás során a felügyelő elkéri az igazoltatott személyazonosító igazolványát vagy egyéb, a személyazonosság igazolására alkalmas okmányát. Ha az okmány valódisága kétséges, a felügyelő ellenőrző kérdéseket tehet fel. Felszólíthatja az igazoltatott személyt adatainak bemondására. A bemondott adatokat az okmányban foglaltakkal összehasonlítja.

(2) Az igazoltatás során meg kell állapítani a személy azonosságát, és rögzíteni kell annak a személynek, járműnek az adatait, akinél, amelynél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges.

(3) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában katona által elkövetett szabálysértés esetén a felügyelő a személyazonosság megállapítása után a katonákra vonatkozó rendelkezések alapján jár el. Katona által elkövetett szabálysértés esetén a felügyelő a rendészeti szolgálattól segítséget kérhet.

5. § (1) A felügyelő kizárólag a Kftv. 14. §-ában, a 15. § (2) és (3) bekezdésében, a 16. §-ában és a 21. §-ában meghatározott esetekben jogosult a személyt vagy a járművet feltartóztatni. Amennyiben az érintett kifogásolja a feltartóztatást, adatait [Kftv. 10. § (1) bekezdése] és a feltartóztatás okát a felügyelőnek rögzíteni kell. Katona által vezetett jármű esetén a felügyelő a 4. § (3) bekezdése szerint jár el.

(2) A feltartóztatást meg kell szüntetni, ha az intézkedés elérte célját és további intézkedésre nincs szükség.

6. § A felügyelő - jogszabályokban meghatározott esetekben és keretek között - szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírság kiszabására jogosult. A helyszíni bírságolás során külön jogszabály szerint kell eljárni.

7. § (1) A Kftv. 15. § (3) bekezdésében, illetve a 16. §-ában meghatározott feltételek alapján foganatosított előállítás esetén az érintett személlyel közölni kell az előállítás indokát, továbbá azt, hogy ellenszegülés esetén az előállítást a rendőrség foganatosítja.

(2) Az előállítás az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatóság által azonnal lefolytatott tárgyalás befejezéséig, illetve a legközelebbi rendőri szerv elé állításig tart.

8. § A felügyelő szabálysértés észlelése esetén az eljárás alá vont ismert személy adatainak feltüntetésével feljelentést tehet, ha a szabálysértés miatt helyszíni bírság nem szabható ki, továbbá, ha a cél a helyszíni bírságolással nem érhető el, valamint, ha az eljárás alá vont a szabálysértés elkövetését nem ismeri el, illetve a kiszabott helyszíni bírság megfizetéséhez a felajánlott postai befizető lap átvételét megtagadja. E körülményekre a feljelentésben utalni kell.

9. § (1) A Kftv. 18. §-a alapján visszatartott dologról a felügyelő átvételi elismervényt állít ki. Az átvételi elismervény tartalmazza a közterület-felügyelet hivatalos megnevezését, címét, az eljáró felügyelő nevét, a felügyelői jelvény egyedi azonosító számát, a dolog visszatartásával érintett személy adatait, a visszatartott dolog megnevezését, darabszámát, egyéb jellemzőit, a visszatartás okát, az intézkedés időpontját, a felügyelő és az érintett személy aláírását.

(2) Az átvételi elismervény egy példányát át kell adni annak a személynek, akitől a dolgot a felügyelő visszatartja, egy példányát mellékelni kell a feljelentéshez.

(3) Amennyiben az érintett személy az átvételi elismervény aláírását, illetve átvételét megtagadja, ezt a felügyelő az elismervényen feltünteti és a záradékot a járőrtárssal (segítővel) együtt aláírja.

10. §

11. § A jármű feltartóztatása során a felügyelőnek a közlekedésrendészeti szabályok figyelembevétele mellett úgy kell intézkednie, hogy a folyamatos közlekedést a szükségesnél tovább ne akadályozza a feltartóztatott jármű.

12. § (1) A felügyelő a nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők (1977. évi 22. tvr.-rel kihirdetett egyezmény 1. Cikk szerint) esetében a rájuk vonatkozó külön szabályok (1965. évi 22. tvr.-rel kihirdetett egyezmény 1. és 31. Cikk) szerint jár el.

(2) Országgyűlési képviselőt, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és általános helyettesét, az adatvédelmi biztost, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, valamint az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként igazolt személyt külön jogszabályban meghatározott mentelmi jog illeti meg.

(3) A hivatásos bíró és a bírósági ülnök, az alkotmánybíró, az ügyész, az ügyészségi nyomozó, titkár és fogalmazó mentelmi jogát külön jogszabály határozza meg.

13. § A felügyelő - feladatkörében eljárva - a szabálysértést elkövető, mentességet élvező személyt igazoltathatja, személyazonosságát és ennek során mentességét megállapítja. Ezután a mentességgel rendelkező személy ellen további intézkedést nem tesz, azonban a tényállást rögzíti, és tettenérés esetén feljelentést tehet.

14. § Amennyiben a 12. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott személy lemond a mentelmi jogáról, vele szemben a felügyelő az általános szabályok szerint jár el. A lemondó nyilatkozatot a felügyelő helyszíni jegyzőkönyvbe foglalja. A helyszíni jegyzőkönyvet a nyilatkozó személy mellett a felügyelő és a járőrtárs (segítő) is aláírja.

15. § Testi erőt - a Kftv. 24. § (1) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén - akkor lehet alkalmazni, ha a felügyelői erőfölény vagy az intézkedés alá vont személy magatartása azt elégséges eszközzé teszi, és magatartása alapján súlyosabb eszköz alkalmazása nem indokolt. A testi erő alkalmazása során felhasználhatóak önvédelmi fogások is.

16. § (1) Könnygázszóró palackot csak akkor lehet alkalmazni, ha a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenállás megtöréséhez a testi erő nem elegendő.

(2) A felügyelő az intézkedés megkezdésekor, amennyiben a körülmények megkívánják, a könnygázszóró palackot helyezze készenlétbe, és készüljön fel az ellenszegülés megtörésére.

(3) A könnygázszóró palackot csak a kívánt hatás eléréséhez szükséges ideig szabad használni, az ellenszegülés megszűnte utáni alkalmazás tilos.

17. § (1) Szolgálati kutyát csak a kutyavezetésre kioktatott felügyelő, a Kftv. 24. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben és módon alkalmazhat. A felügyelő kutyavezetésre való kioktatásáról - külön jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező szakember, illetve szervezet bevonásával - a munkáltató gondoskodik.

(2) A felügyelő kiképzett, egészséges, ápolt és jó erőnlétű, a külön jogszabályban meghatározott minősítési feltételeknek megfelelő kutyával láthat el szolgálatot.

18. § (1) A testi erő és a könnygázszóró palack alkalmazása során ellenszegülésnek kell tekinteni azt a célzatos tevékenységet, mulasztást vagy fizikai erőkifejtéssel járó tevékenységet, amely a felügyelőt jogszerű intézkedésének megkezdésében, folytatásában vagy befejezésében akadályozza.

(2) A testi erő, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya alkalmazását - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzze meg:

a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás;

b) figyelmeztetés, hogy testi erő, könnygázszóró palack vagy szolgálati kutya alkalmazása következik.

(3) Előzetes figyelmeztetés nélkül a testi erő, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya csak akkor alkalmazható, ha a késedelem miatt a felügyelő jogszerű intézkedése meghiúsulna.

19. § A testi erő, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya alkalmazásáról a felügyelőnek írásos jelentést kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell az eljáró felügyelő személyi adatait; a munkáltató megnevezését, címét; az esemény helyét, idejét, leírását; az intézkedéssel érintett személy adatait, amennyiben azt a felügyelő megállapította: a tanúk személyi adatait, a bizonyítékok felsorolását.

20. § (1) A felügyelői járőrszolgálat a közterület-ellenőrzés általános formája. A járőrszolgálat során egy vagy több felügyelő együttesen, előre meghatározott útvonalon látja el feladatát.

(2) Járőrszolgálatra a felügyelőt lehetőleg járőrtárssal vagy segítővel kell vezényelni.

(3) A felügyelő járőrtársként beosztható rendvédelmi szerv tagja mellé. A vegyes összetételű járőrszolgálatban részt vevő felügyelő intézkedési jogára a közterület-felügyeletre vonatkozó törvény szabályai az irányadók.

21. § (1) Őrszolgálatban a felügyelő az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.

(2) A felügyelői őrszolgálatot mozgóőr vagy objektumőr látja el.

22. § (1) A mozgóőr a számára kijelölt mozgási körzetben egy adott ponthoz meghatározott időközönként rendszeresen visszatérve látja el szolgálatát. Mozgási körzetét a felügyelet vezetője jelöli ki a feladat jellege szerint.

(2) Az objektumőr a képviselő-testület által meghatározott létesítményhez tartozó, a felügyeletvezető által meghatározott körzetben végzi feladatát.

23. § (1)-(2)

(3) A könnygázszóró palack nyilvántartásának, tárolásának, kiadásának és visszavételének rendjét a közterület-felügyelet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

24. § Ez a rendelet 2000. január 1. napján lép hatályba.